Fáj a lelkem, vihar tombol odabent. Árnyék fedi a fényt. Csak a fájdalom marja a lelkemet. Könnyek peregnek végig arcomon és azt kérdem, hogy még mit kell elviselnem? Tűrjek némán és csendben? Nem tudok. Ki kell mondjam. Hiányzik az ölelés, a szeretet. Nem engedek senkit magamhoz, mert tudom, hogy létezel. Medig bírjam még? Hangod hallom, nem csukhatom be fülem. De a szívemet sem zárhatom be. Érzek! Egyedül vagyok és marja lelkem a hiányod. Hiányzol!