Megfogod kezét és elfelejtesz mindent, mi miatta fájt. Mert érte romboltál le mindent, és kezdted újra. Mert érezted a mást, a lehetetlen legyőzését. Kezébe temeted arcod és azt súgtogod, itt vagyok már veled. Nem kell megbocsátani, nem kell elengedni. Mert mindaz, ami bántott, az már nincsen. Megtanított és csak a lelke maradt. A lelkének érintése arcodon, a szívedben. A hely, ahova bármikor visszatérsz, és otthonra lelsz örökre.