Úgy ismerheted meg a zajt, ha már tudod mi a csend. Úgy tudod értékelni a szót, ha voltál már néma. Úgy tudhatod mi a jó, ha tudod mi a rossz. Mindkét oldalt fel kell fedezned, és aztán mondhatod, hogy ismered és érted. Hiszen az egyik a másik nélkül nem létező, csak egy fogalom a sors kezében. Az egyik adja a szívet, a másik a lelket. Az egyik pumpálja a másikat. Az egyik hiánya mutatja meg a másik jelentőségét. Csak így ismerheted meg önmagadat. Mindkettőben, egymás után, egymáshoz viszonyítva. Így adja ki a kettő, az egészet.