Újra és újra búcsúzni kell. Megöl benned újra és újra valamit. Engedned kellene, de nem tudod. Még nem. Fáj a hiánya. Pedig már eddig sem volt tied. Rég nem. Valahol elveszítettétek egymást. Másra vágytál, tovább mentél. Aztán emlékeztet rá a szíved, hogy ott hagytad őt nála. És nem kérted még vissza. Olyat adott neked mit még nem kaptál. Rád pillant és ott van benne a szeretet. Mikor az ölelése a boldogságot jelenti számodra. Behunyod a szemed és nem akarsz felébredni. És mikor kinyitod iszonyat fáj. Rámutatott arra, ami igazán hiányzik. Piszkosul hiányzik. Vársz. Vársz még arra, ki nemcsak a szívedet, de a lelkedet is megérinti. Igen. A lelkedet. Mert tudod, hogy ott találsz igazán békére, ahol a lelked is otthon van. Ezért mondd most szívednek: Menj tovább és keresd a lelked...