Nem tudom hol a helyem, nem tudom mi vár rám. Elhiszem, hogy jó ez nekem, hogy ez hoz majd változást. Fáj. Hagyom, hogy égjen, hogy nyomott hagyjon bennem. Most is vár? Ölelés, amit csak az a kar adhat és boldogság, melyet csak Ő adhat. Fogy a jel, nem bírom tovább. Álomra hajtom fejem, becsukom szemem, így nem fáj. Újabb nap. Gyötrelem. Hiányzol! Egy ölelés sem jár? Játszom, hogy jól vagyok. Miért hittem el, hogy ez jó? Ennyi jár csupán? Kell a szó, nem játszhatok tovább. Nem tévedhettem ekkorát. Ott a helyem Nálad. Ez még nem a vége. Holnap újra kelek és nem játszom tovább. Élem az életem, hogy a végén. Ott. Rád találjak...