Olykor magad mögött hagysz embereket, mert úgy gondolod, hogy már nincs több dolgod velük. Azt hiszed, hogy már szenvedtél eleget miatta, sikerült, túl vagy rajta. Aztán eltelik egy kis idő és történik valami, ami emlékeztet rá és rájössz, hogy még fáj. Hiányzik valami még a megoldáshoz. Talán rossz szemszögből közelítetted meg? Újra megkaptad, mert még lezáratlan. Vívódsz önmagaddal és a fájdalom hasít beléd, de rá kell jönnöd, hogy el kell engedned végleg. Megbocsátanod magadnak, neki, tanulsz belőle és újat, fényt engedsz a helyébe. Minden kínzó állapot csak addig tart, míg táplálod azt. Csinálj helyet az újnak, engedd el a régit.